HTML

Konzol Játékok és PC Játékok

Konzol és Pc játékok blog. Friss hírek és újdonságok minden játékról egy helyen. A legújabb játékok pc-re és konzolokra (ps2, ps3, wii, psp, xbox, nintendo ds)

Friss topikok

Linkblog

Archívum

Spore Hero Arena

MMORPG 2010.05.14. 19:38

Spore Hero Aréna, a Spore család legfiatalabb tagja.

A Spore Hero a Spore játékok második hulláma, ezúttal Nintendo platformokra. A körítés meg van hozzá, mint például az elõször játszhatsz teljes 3D-ben, meg mentsd meg a világot és légy te a Galaktikus Bajnok. Hogy mi is igaz ebbõl? Hamarosan kiderül.Bekapcsolás, és új játék kezdése után egy csinos kis történet tárulkozik elénk, amely elhúzza a mézes madzagot a szánk elõtt. Az egész történet lényege -- mint ahogy azt már tájékozottabb olvasóink tudhatják --, a gonosz elleni harc. Jó és rossz egyaránt alkotja világunkat, mi pedig azon fogunk fáradozni, hogy megsegítsük a galaxist. Nem akárhogy!

A történet képregényszerûen formálódik meg, amelyhez az alsó képernyõn angol szöveg tartozik. Dióhéjban az ûrhajónk meghibásodik, és pont ezen a bolygón zuhan le, a helyiek pedig felfedezik bennünk a hõst egy mende-monda alapján. Az egyik teknőstől utána további információkat tudunk meg erről a történetről. A meteor, amint lezuhant ráismertek erejére, és azt a legjobb harcosoknak ajándékozzák. De ezek a harcosok megszállottakká váltak, és üldözni kezdték a gyengébbeket. Ők pedig várni fognak, egészen addig, amíg el nem érkezett a Kiválasztott.

Hát persze, mi leszünk a kiválasztott, úgyhogy ideje nekilátni, ám a lényünket még mi sem láttuk, így ideje elkészíteni, és a nagyvilág elé tárni. A díjnyertes Lénylabor ugyan belekerült a platformban, de mindent nem tudtak konvertálni. Jól néz ki -- a Creaturestõl sokkal jobban --, de azért a DS minimális konfiguráció nem ad ennél többre lehetõséget. Én legalábbis nem láttam ennél sokkal jobban kinézõ játékot.

A Creaturesbõl már ismerõs lehet a test, a Lénylaborból még nem, itt ugyanis nem csigolyákról, hanem testrõl beszélhetünk. A lényeg, hogy van körülbelül 30 féle testtípus, ami a kezdõ löketet adja számunkra. Erre húzhatjuk rá a különbözõ végtagokat, mint a száj, a szem, a kéz a láb, és az egyéb dolgokat. Nagytestvéréhez hasonlóan itt is megvan mindennek a maga értéke, valami levon, valami hozzáad, de mégsem számszerû az egész. 

A kínálatból kiválasztok valamit, akkor a fenti képernyõn rögtön jelzi, hogy mennyivel ment lejjebb, illetve feljebb, valamint már a bélyegképe alatt is kirajzolódik a kijelzõ csíkoknak a jövõje. Szép megoldás. Piros pont. 

Egyébként később itt állíthatjuk be Bio-energiáinkat, szuperképességeinket. Ezeknek később lesz nagyobb szerepük, egy kicsit lejjebb olvashattok majd róla. De ahogy a mérlegnek is van másik oldala, így kénytelen leszek fekete pontot is adni a testrészek mozgathatatlansága miatt, ugyanis például a lábakat csak ráhelyezhetjük, ízületeket leszakítani, módosítani, nagyobbítani nem lehet.

A megkreálás után egy nagyon aranyos bevezetõ epizód szépen kioktat bennünket, ez a játék tutorial része. Itt említeném meg, hogy a játék során a képernyõfelosztás jóra sikeredett, tehát a fenti képernyõn láthatjuk a térképet, amelyen a jelölések is sokkal igényesebbek, és kifejezõbbek, mint a nagy dundik a Creatures-ban, az alsó képernyõn pedig magát a lényünket, és a világot teljes háromdében. A kamera nézete viszont egyenesen szörnyû. 

A teszt során nem tudtam vele megbarátkozni, annyira egy eltolt dolog ez a fentrõl, de mégse fentrõl, oldalról, de mégsem oldalról történû dolog, hogy ennél rosszabb már nem is lehetne. A lényemet látom, meg a világonak körülbelül egy 3*3 négyzetét, de ezen kívül semmi mást, tehát ha akarok valamit, akkor szépen feltekintek a térképre, és tájékozódom.

Pedig egyébként a grafikával tényleg semmi gond nincs, egy NDS játéktól ez a maximum szint, a Lénylabor csodálatos, mivel ott lehet változtatni a kameraállást (lehet, hogy máshol is lehet, jelezzétek már légyszi, ha én voltam a pancser), a menü kék és zöld színnel operáló részei is gyönyörûek, csak a kameraállás nem az igazi. A tájékozódás, meg hajóroncs reparáció után megkezdõdik a játék.

A harcolási rész az egész dolog alapja. Egy szavunk sem lehet, egészen addig, amíg még nem játszottuk le ugyanazt, ugyanis a milliomodik hasonló arénázás után lehet hogy kezdjük majd megunni, a játékmenetet egy kissé repetitívvé teszi., valamint sokszor hasonlít egy galaktikus sumo bajnokság bronzmérkőzésére... Itt szentelnék pár szót az irányításra is.

A stylus segítségével a játék iszonyatosan könnyen irányítható, ezzel soha nem lesz gondunk, valamint az ütés-harapás-köpés-védekezés interakciókra duplagombsort áldoztak a játék készítő. A navipaddal és a betűs gombokkal egyaránt el lehet érni ugyan azt a hatást, bal és jobb kezes használót megkülönbözetlenül. Dupla pirospont jár érte.

A tutorialba mindent megtanulunk jó szájbarágósan, néhol már idegesítő a sok rizsa, nem tudom, hogy kinek szánták a mérnökök. Van olyan ember, aki ezt mind végigolvassa? A Bio-energiák kitalálása a játékmenet egyik tartópillére. Lényünknek három típusút választhatunk ki, egyre több variációból a játék történetének előre haladtával. A három kategória: egycélú, többcélú és cél nélküli.

A bolygóközi irányítás is jól megoldott dolog felszállunk a hajóval, húzunk egy vonalat a stylussal a következő bolygóig, és szépen odarepülünk. A bolygókra lépve a játék előbb közli azok adatait (pl. hány testrész, mennyi kék meteor vagy hány akkumlátor található meg rajta).

Itt találkozhatunk különféle minimissziókkal is, a nagy harcolások helyett. Például szedjünk fel ezt az, gyűjtsünk össze ennyit-meg ennyit. Ilyesmi. A bolygókon találhatunk energiadarabkákra, amelyeket a hajónkba töltve tudunk csillagközi utazgatásokat végrehajtani. Nekem ezek gyakran nem nyíltak ki, meggyűlt vele a bajom, lehet, hogy ismét csak én vagyok ennyire béna. Kis csilli-villi is van a repülések között, valóban nem rossz.

Visszatérve a hajóra, itt intézhetjük el ügyes-bajos dolgainkat, de például vécére nem mehetünk el (majd a Creature Kreeper...). Azonban talán a Sporepedia és az Achivementek kárpótolnak. A Sporepedia alatt ne gondoljunk egy óriási adatbázisra, két Wi-Fi képes (lényegtelen információ, minden DS az) Nintendo DS között oszthatjuk meg a saját gépünkön bóklászó egyéneket, valamint részletes specifikációt kaphatunk róluk. Az achievement (badges) rendszer pedig hosszú élettartamot ígérhet a játéknak, amíg mindent meg nem szerezzük. Ja, még valami. A Statisztikáinkat a hajónk vezérlő egyésge elé lépve nézhetjük meg.

Az ember ennél többet várna. Például annyi beszéd van benne, de tényleges válaszok egy sem. Emlékszem, hogy amikor meg kellett találnom az első akkumlátort, hogy el tudjak indulni a tutorial után, fel kellett mennem a YouTube-ra, hogy megtudjam, hogy tudom felvenni azt, és láttam, hogy a srácnak is körülbelül 4-5 percébe telt, mert egyszerűen fogalma sem volt róla, mit kell csinálni, és beszélt ugyan a kis zöld lény, de azt nem mondta, hogyan is csináljuk.

A zene pedig egy tipikus SNES-es dolog, kinek bejön, kinek nem. Talán ennyi negatívumot tudnék elmondani. A Statisztikák, az Achievement rendszer (38 jelvénnyel), és a Sporepedia kiaknázhatatlan játékmenetet biztosít, rengetek miniküldetés és harc és nem kevesebb, mint 142 testrész vár ránk, szóval nem 10 perc alatt kijátszható konzolos cuccot tartunk a kezünkben, azt pedig még meg sem említettem, hogy barátainkkal összekapcsolódva akár egy aránában közdhetünk egymás ellen!

A Nintendo DS-re készült Spore adaptáció nem egy sima FPS PC-ről XBOX-ra való átvitele. Ez egy új, és megfelelően jó játék, amely a körülbelül 4000Ft-os árával beröpült a listák élére. Személy szerint tetszett, és nem értek mindenben egyet azzal az IGN-es fickóval, aki 3,8-ra értékelt.

 

Címkék: nintendo nds spore

komment

süti beállítások módosítása